I. fejezet: Név, alapadatok, jogállás, célok

1.§ Alapadatok

1.) Az egyesület neve:    MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG (a továbbiakban: MPRSZ)

             angolul:            HUNGARIAN PUBLIC RELATIONS ASSOCIATION

             franciául:          ASSOCIATION HONGROISE DES RELATIONS PUBLIQUES

             németül:           PUBLIC RELATIONS VERBAND UNGARN

             spanyolul:         ASOCIACIÓN HUNGARA DE RELACIONES PUBLICAS

2.) Az egyesület székhelye: 1096 Budapest, Haller u. 40.

3.) Az egyesület működési területe: Magyar Köztársaság 

2.§ Jogállás

1. Az MPRSZ az 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján létrejött, egyesületként bejegyzett, egyesületi formában működő, autonóm, demokratikus szakmai szervezet, amely
   1. pártoktól, egyházaktól, állami szervektől független;
   2. közvetlen politikai tevékenységet sem jelenleg, sem a jövőben nem folytat;
   3. politikai szervezeteket, pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el;
   4. országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem ajánl;
   5. tevékenységét a közgyűlés által elfogadott alapszabály, az Etikai kódex és a magyar jogszabályok előírásai szerint, önálló jogi személyként végzi.

3.§ Célok

1. Az MPRSZ a pr-szakemberek országos szakmai és etikai egyéni, illetve kollektív érdekképviseletét–érdekvédelmét ellátó, a pr-szakma elismertségének növelésén munkálkodó szervezet, amely
   1. kiáll az együttműködésen, a nyílt párbeszéden alapuló kommunikáció elveinek gyakorlati érvényesítése mellett, fellép az ezeket korlátozó törekvések, intézkedések ellen;
   2. szorgalmazza a társadalom és az egyes közösségek élete szempontjából meghatározó információkhoz való, a jogszabályokkal összhangban lévő, szabad hozzáférést;
   3. erőfeszítéseket tesz a pr-szakma imázsának fejlesztése, tekintélyének erősítése, a jogszerű és etikus kommunikációs gyakorlat érdekében;
   4. képviseli a pr-szakma érdekeit a szakmát érintő jogalkotási kérdésekben;
   5. közreműködik a public relations elméleti és gyakorlati, szakmai és etikai normáinak megalkotásában, folyamatos gondozásában, a szakmai ismeretek fejlesztésében, terjesztésében;
   6. szorgalmazza és támogatja tagjainak képzését;
   7. hozzájárul tagjainak szakmai ismertségéhez, nemzetközi és hazai elismeréséhez, segíti őket a munkáltatókkal, a megbízókkal, a médiával, a társszakmák képviselőivel való kapcsolatok javításában, a munkavégzés tisztességes, etikus feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében.

4.§ Kapcsolatrendszer

1. Az MPRSZ
   1. nemzetközi kapcsolatokat tart fenn és tanulmányozza, értékeli és figyelembe veszi a kommunikációs tevékenység nemzetközi irányelveit, szabályait, ajánlásait;
   2. kapcsolatot tart a kommunikációs társszakmák művelőit tömörítő magyarországi egyesületekkel, Szövetségekkel;
   3. kapcsolatot tart a tudományos kutató és az oktatási műhelyekkel annak érdekében, hogy hozzájáruljon a public relations tevékenység tudományos elméleti és gyakorlati fejlesztéséhez.
   4. a jogalkotási folyamatokban képviseli a pr-szakma érdekeit.

5.§ Működés

1. Az MPRSZ a Szövetség életének szervezése érdekében irodát, és különböző fórumokat működtet.
2. Az MPRSZ igazolványt ad ki tagjainak.
3. Az MPRSZ kitüntetéseket hozhat létre, kitüntetésekre, jutalmakra tesz javaslatot, s ilyeneket maga is adományoz.
4. Az MPRSZ a célok elérése érdekében gazdálkodási tevékenységet folytat.

II. fejezet: a tagok jogállása

6.§ Tagsági formák, jogok és kötelességek

1. Tagság viszony

   Az MPRSZ-szel tagsági viszony létesítését kezdeményezheti minden természetes személy állampolgárságtól függetlenül, valamint minden olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, intézmény aki/amely azonosul a Szövetség céljaival, elfogadja alapszabályát, Etikai kódexét, valamint megfelel a Szövetség alapszabályában, a tagsági formának megfelelően előírt további feltételeknek.

   1. A Szövetségi tagság formái:
      1. egyéni tagság (teljes jogú tag, junior tag);
      2. jogi (támogató) tagság (jogi tag, kiemelt jogi tag);
      3. kitüntetett tagság (tiszteletbeli tag, örökös tag).
   2. A tagsági viszonyhoz kapcsolódó felvételi eljárás:
      1. A Szövetségbe való egyéni belépési szándékot írásban, két teljes jogú tag ajánlásával kell kezdeményezni (kérelmezni), illetve a jogi tagnak nyilatkozatban kell kifejezni belépési szándékát. A valamennyi fél által aláírt kérelemnek/nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a jelentkező ismeri és elfogadja a Szövetség alapszabályát, Etikai kódexét, valamint a belépni szándékozó a Közgyűlés, az Elnökség és a Jogi és Etikai Bizottság döntéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
      2. A tagsági viszony létesítésével kapcsolatos döntéseket az Elnökség a kezdeményezés jellegének megfelelő írásos dokumentum benyújtását követő ülésén, egyéni tagsági viszony esetében egyszerű többségi, (50%+1 fő), jogi tagsági viszony esetén a teljes Elnökség 2/3-os minősített többségi határozatával hozza meg.
      3. A tagsági viszony az Elnökség elfogadó határozatának napjával jön létre, de hatályba csak a tagdíj befizetésével lép.
      4. A határozatról 30 napon belül írásban tájékoztatni kell az érintettet.
2. Egyéni tagság
   1. Teljes jogú tag lehet az a természetes személy, aki ezt a 6§ 1.) pont szerint kezdeményezte, s akinek kezdeményezését az Elnökség elfogadta.
      1. A teljes jogú tag joga, hogy:
         1. válasszon és választható legyen a Szövetség bármely tisztségére;
         2. javaslatot tegyen a Szövetség testületeihez;
         3. állásfoglalást kérjen szakmai, érdekképviseleti, etikai kérdésekben a Szövetségtől, illetve annak illetékes Bizottságaitól, testületeitől;
         4. betekintsen a Szövetség okirataiba és pénzügyi dokumentumaiba;
         5. igénybe vegye a Szövetség szolgáltatásait, a Szövetség által nyújtott kedvezményeket, és a Szövetség szakmai érdekképviseletét;
         6. használja „A Magyar Public Relations Szövetség teljes jogú tagja” címet.
      2. A teljes jogú tag köteles:
         1. magatartásával és szakmai munkájával erősíteni és óvni a pr-szakma és a Szövetség tekintélyét;
         2. betartani a Szövetség alapszabályában és Etikai kódexében foglaltakat;
         3. támogatni a Szövetség tevékenységét, előmozdítani érdekképviseleti és szakmai céljainak elérését;
         4. az előírt módon megfizetni a tagdíjat.
   2. Junior tag lehet az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező, felsőfokú tanulmányokat folytató természetes személy, aki ezt a 6§ 1.) pont szerint kezdeményezte, s akinek kezdeményezését az Elnökség elfogadta.
      1. A junior tag joga, hogy:
         1. szavazati joggal részt vegyen a Szövetség munkájában, ám a közgyűlés által létrehozott testületekbe nem választható;
         2. javaslatot intézzen a Szövetség testületeihez;
         3. állásfoglalást kérjen szakmai, érdekképviseleti, etikai kérdésekben a Szövetségtől, illetve annak illetékes Bizottságaitól, testületeitől;
         4. betekintsen a Szövetség okirataiba és pénzügyi dokumentumaiba;
         5. igénybe vegye a Szövetség szolgáltatásait, a Szövetség által nyújtott kedvezményeket, és a Szövetség szakmai érdekképviseletét;
         6. használja „A Magyar Public Relations Szövetség junior tagja” címet.
      2. A junior tag köteles:
         1. magatartásával erősíteni és óvni a pr-szakma és a Szövetség tekintélyét;
         2. betartani a Szövetség alapszabályában és Etikai kódexében foglaltakat;
         3. támogatni a Szövetség tevékenységét;
         4. az előírt módon megfizetni a tagdíjat.
3. Jogi tagság
   1. Jogi, illetve kiemelt jogi tag lehet az a jogi személy, amely ezt a 6§ 1.) pont szerint kezdeményezte, s írásban nyilatkozik arról, hogy a Szövetség munkáját erkölcsileg, anyagilag vagy a nyilatkozatban megjelölt más módon támogatja, s amelynek kezdeményezését az Elnökség elfogadta.
   2. A jogi személyek az ezzel megbízott delegált tagjaikútján gyakorolják tagsági jogaikat és vállalásaikat.
      1. A jogi tagsággal rendelkező jogi személy által delegált természetes személy nem nyeri el automatikusan a Szövetség egyéni tagságát.
      2. A jogi tag által delegált természetes személyek (delegált tag) a választási és választhatósági jognak a jelen alapszabályban meghatározott korlátozásai mellett gyakorolhatják a teljes jogú tagok jogait és kötelességeit.
      3. A jogi tag – a tárgyéven belül – 3 főt delegálhat a Szövetségbe, ám közülük, a tagegyenlőség elvének megfelelően, a szavazásokat igénylő döntéshozatalban csupán a támogató által kijelölt 1 delegált fő vehet részt.
      4. A kiemelt jogi tag – a tárgyéven belül – 5 főt delegálhat a Szövetségbe, ám közülük, a tagegyenlőség elvének megfelelően, a szavazásokat igénylő döntéshozatalban csupán a támogató által kijelölt 1 delegált fő vehet részt.
   3. A jogi tag jogosult „A Magyar Public Relations Szövetség Jogi Tagja”, illetve „A Magyar Public Relations Szövetség Kiemelt Jogi Tagja” címet használni.
4. A tagsági viszony szüneteltetése, felfüggesztése, megszűnése
   1. Az egyéni tagság meghatározott ideig szüneteltethető az érintettnek az Elnökhöz benyújtott kérelme alapján, amennyiben a kérelem indokát az Elnök elfogadja.
   2. Az egyéni és a jogi tagsági jogok felfüggeszthetők, ha
      1. a taggal szemben súlyos etikai vétség elkövetésének gyanúja merül fel, az etikai eljárás jogerős befejezéséig, s erről az Elnökség – a Jogi és Etikai Bizottság vagy az Elnökség tagjának indoklással együtt beterjesztett írásos javaslatára – határozatot hoz;
      2. a taggal szembeni etikai vétség miatti eljárásban jogerőssé válik a tagsági jog meghatározott ideig történő felfüggesztéséről szóló, büntetésként kiszabott döntés;
      3. a taggal szembeni polgári vagy büntetőjogi eljárás miatt a felfüggesztést a Jogi és Etikai Bizottság, vagy az Elnökség tagjának javaslatára az Elnökség helyben hagyja.
   3. Az egyéni tagság megszűnik
      1. a tag kilépésével, ha a tag írásban jelenti be kilépési szándékát az Elnökségnek;
      2. az Elnökség határozatával a tagsági viszony törlésével, ha a Szövetség Elnöksége a kéthavonként megismételt háromszori kísérlet ellenére sem tudott kapcsolatot teremteni a tag által korábban hivatalosan megadott címeken;
      3. a Jogi és Etikai Bizottság, vagy az Elnökség tagjának javaslatára, az Elnökség határozatával, ha a tag vállalt kötelezettségeinek a Szövetség érdekeit sértő módon nem tesz eleget;
      4. a Jogi és Etikai Bizottság, vagy az Elnökség tagjának indoklással együtt beterjesztett írásos javaslatára, az Elnökség határozatával, amennyiben a tag az Etikai kódex előírásaiba ütköző cselekedetet hajtott végre,
      5. a Jogi és Etikai Bizottság, vagy az Elnökség tagjának javaslatára, az Elnökség határozatával
         • ha a tagot a bíróság jogerősen elítélte,
         • ha a tagot a Magyar Köztársaság területéről kitiltották, vagy kiutasították,
         • ha a tag elhalálozik.
   4. A jogi tagság megszűnik, ha
      1. a tagságnak a belépéssel kapcsolatos nyilatkozatban szereplő feltételei már nem állnak fenn,illetve ha a jogi tag vállalásait nem teljesíti,
      2. az Elnökség határozatával, ha a belépéssel kapcsolatos nyilatkozatban szereplő feltételekben lényeges változás következett be,
      3. a tag írásban bejelenti kilépési szándékát az Elnökségnek,
      4. a tag az Etikai kódex, az alapszabály rendelkezéseit megsérti, vagy tevékenysége ellentétessé válik az MPRSZ céljaival, s erről a Jogi és Etikai Bizottság, vagy az Elnökség tagjának indoklással együtt beterjesztett írásos javaslatára az Elnökség határozatot hoz,
      5. a jogi tag bármilyen okból megszűnt.
   5. A tagsági viszony szüneteltetésével, felfüggesztésével, megszűnésével kapcsolatos határozatról 30 napon belül írásban tájékoztatni kell az érintettet.
5. 5.) Kitüntetett tagság
   1. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akit kimagasló érdemei elismeréseként az MPRSZ Elnöksége 2/3-os támogatása mellett a közgyűlés elé írásos indoklással terjeszt, s akit a közgyűlés többségi (50%+1 fő), nyílt szavazással tiszteletbeli tagnak elfogad.
      1. A tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vesznek részt a Szövetség munkájában.
      2. A tiszteletbeli tag jogosult „A Magyar Public Relations Szövetség Tiszteletbeli Tagja” címet használni.
      3. Tiszteletbeli tagnak az Elnökség, a Felügyelő, a Jogi és Etikai Bizottság aktív tagjai nem jelölhetők.
      4. A tiszteletbeli tagsági cím etikai eljárásban visszavonható az MPRSZ Elnöksége 2/3-os támogatása mellett a közgyűlés elé írásos indoklással terjesztett javaslattal a Közgyűlés többségi (50%+1 fő), nyílt szavazással elfogadott határozatával.
      5. A határozatról 30 napon belül írásban tájékoztatni kell az érintettet.
   2. Örökös tag lehet az a jelenlegi vagy korábbi Szövetségi tag természetes személy, akit a Szövetség céljainak előmozdítása érdekében kifejtett kimagasló érdemei elismeréseként az MPRSZ Elnöksége egyhangú határozata mellett a Közgyűlés elé írásos indoklással terjeszt, s akit a Közgyűlés 2/3-os, nyílt szavazással örökös tagnak elfogad.
      1. Örökös tagnak választhatók:
         • akik munkásságuk, illetve tevékenységük során elévülhetetlen érdemeket szereztek a pr-tevékenység magyarországi meghonosítása, oktatása, művelése, népszerűsítése, elismertetése terén, és egyúttal
         • tagsági viszonyuk gyakorlása során elévülhetetlen érdemeket szerezve hozzájárultak a Szövetség megerősödéséhez, hazai és nemzetközi elismertetéséhez, céljainak eléréséhez.
      2. Az örökös tag teljes jogú tagként vesz részt a Szövetség munkájában és jogosult „A Magyar Public Relations Szövetség Örökös Tagja” címet használni.
      3. Örökös tagnak az Elnökség, a Felügyelő, a Jogi és Etikai Bizottság aktív tagjai nem jelölhetők.
      4. Örökös tag elhalálozása esetén a tagsági viszony nem szűnik meg.

III. fejezet: Az MPRSZ szervei

7.§ Az MPRSZ szervei

1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Felügyelő Bizottság
4. Jogi és Etikai Bizottság
5. Állandó és ideiglenes bizottságok
6. törölve

8.§ A közgyűlés

1. A Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve a tagok Közgyűlése. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
   1. a Szövetség céljainak, feladatainak, működési irányelveinek meghatározása;
   2. az alapszabály megalkotása és módosítása;
   3. az Etikai Kódex és a Fegyelmi szabályzat megalkotása és módosítása;
   4. az egyesülés, a feloszlás kimondása, ez utóbbi esetben határozathozatal a Szövetség vagyonának felhasználásáról;
   5. a hazai és/vagy a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról, illetve más hazai vagy nemzetközi szervezetekbe történő belépésről, csatlakozásról való döntés;
   6. a Szövetség tisztségviselőinek megválasztása és felmentése, a választás folyamatában a jelölőlisták elfogadása, a választott szövetségi tisztségviselők visszahívása;
   7. a tiszteletbeli tag és az örökös cím odaítélése és visszavonása;
   8. egyéb címek és díjak alapítása és adományozása;
   9. a Közgyűlés napirendjének elfogadása;
   10. a Szövetség, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Jogi és Etikai Bizottság munkájáról szóló éves és más beszámolók megvitatása és az elfogadásról szóló határozathozatal, illetve a közhasznúsági jelentés elfogadása;
   11. az Elnökség előterjesztése alapján a szakmafejlesztést, illetve a szakmai érdekeket érintő kezdeményezések, programok, határozati javaslatok, Elnökségi munkaprogramok elfogadása;
   12. bármely tag, illetve az Elnökség javaslatára tagozatok létrehozása, feladatuk meghatározása mellett. (A tagozat működésének szabályait maga állapítja meg, vezetőjét maga választja. A tagozat nem az Egyesület szerve, a tagozat tagjai és elnöke nem az Egyesület tisztségviselői.)
   13. az Elnökség előterjesztése alapján a Szövetség éves költségvetésének jóváhagyása;
   14. a Szövetség éves költségvetésének teljesítéséről, valamint a vagyongazdálkodásról szóló jelentés elfogadása;
   15. a tagdíj megállapítása;
   16. a közgyűléshez intézett javaslatok, jelentések feletti döntés,
   17. döntés mindazon kérdésekben, amelyekben az alapszabály a tagnak panasz-, illetve fellebbezési jogot biztosít az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Jogi és Etikai Bizottság határozata ellen.
3. A közgyűlés összehívása, lebonyolítása
   1. Rendes közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
   2. Tisztújító közgyűlésre legalább háromévente kerül sor.
   3. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni az Elnökség javaslatára, valamint 30 napon belül akkor, ha ezt legalább a Szövetség tagjainak 1/3-a azonos indoklással kéri, vagy ha a Felügyelő Bizottság ilyen határozatot hoz, illetve ha azt a bíróság elrendeli. Ugyancsak rendkívüli Közgyűlést kell összehívni két tisztújító Közgyűlés között akkor, ha valamely választott tisztségviselő
      • mandátumáról lemond, illetve
      • valamilyen okból tisztségéből felmentését kéri, vagy
      • a Felügyelő Bizottság és/vagy az Elnökség ilyen értelmű (felmentő) határozatott hozott az adott személyről.
      • A rendkívüli Közgyűlés célja ekkor a lemondott/felmentett tisztségviselő helyére került új, kooptált tag, tisztségviselő mandátumának megerősítése, vagy az adott tisztségekre új személyek megválasztása.
   4. A Közgyűlés összehívása, a napirend-javaslat közzététele minden esetben az Elnökség kötelessége. Amennyiben a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság határozata miatt kerül sor, úgy az összehívás és a napirend-javaslat közzététele a Felügyelő Bizottság kötelezettsége. A Közgyűlésre a tagságot az eseményt megelőző 15 nappal korábban írásban kell meghívni a napirend, az időpont és a helyszín pontos megjelölésével.
   5. A szabályosan összehívott Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok 50% + 1 fő jelenléte esetén határozatképes.
   6. Határozatképtelenség esetére Közgyűlést lehet összehívni az eredeti Közgyűlés tervezett napján az eredetileg kitűzött időponthoz képest 1 óra elteltével az eredeti napirendi pontokkal. A határozatképtelenség miatt így összehívott, ismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban erről a lehetőségről tájékoztatni kell a meghívottakat.
   7. Szavazati joga annak a szövetségi tagnak van, aki megfelel a tagságra vonatkozó, az alapszabályban előírt feltételeknek, s akinek szavazati joggyakorlását a Szövetség erre felhatalmazott Bizottsága jogerősen nem korlátozta.
   8. A közgyűlés a határozatokat általában nyílt, a jelenlévők egyszerű többségi szavazásával (50%+1 fő) hozza meg, azonban a Szövetség alapszabályát, Etikai kódexét megváltoztató vagy a Szövetség feloszlását, vagyonának szétosztását elrendelő, valamint az örökös tagra vonatkozó határozat esetén a leadott szavazatok minősített, 2/3-os többségére van szükség.
   9. A Szövetség tisztségviselőit (az Elnökség tagjait, az Elnököt, az Alelnököt, a Felügyelő Bizottság tagjait és Elnökét, a Jogi és Etikai Bizottság tagjait és Elnökét) a leadott érvényes szavazatok egyszerű többségével (50% + 1 fő) titkos szavazással kell választani. Az adott testület vezetőjének előterjesztésére a mindenkori közgyűlésnek titkos szavazással kell megerősítenie a két tisztújító közgyűlés között a testületek megüresedett helyeire kooptált személyeket is.
   10. Titkos szavazást kell elrendelni akkor is, ha ezt a közgyűlésen jelenlévő szavazati jogú tagok 25%-a szükségesnek tartja.
   11. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, s azt a közgyűlést követő 14 napon belül hitelesíttetni.
   12. A tisztújító közgyűlés előtt 3 hónappal az Elnökség javaslatára, a Felügyelő Bizottsággal egyetértésben, a Szövetség tagjaiból páratlan számú, legalább három főből álló Jelölő Bizottságot kell alakítani, amelynek megalakulásáról és a személyi javaslatoknak a Jelölő Bizottsághoz történő eljuttatásának módjáról a tagságot tájékoztatni kell. A Jelölő Bizottság a tagsággal való minél szélesebb körű konzultációt követően a tisztújító Közgyűlés előtt egy héttel a Szövetség honlapján közzéteszi a beérkezett javaslatokat, majd ezek és a többes jelölés szempontjának figyelembe vételével a Közgyűlésen javaslatot tesz a lehetséges szövetségi tisztségviselők személyére. A jelölő listák véglegesítését követően a Jelölő Bizottság mandátumát lejártnak kell tekinteni.
   13. A tisztújító Közgyűlésen bármely érvényes szavazati joggal rendelkező szövetségi tag újabb javaslattal élhet mindaddig, amíg a jelölő listákat a közgyűlésen jelenlévők egyszerű többségi (50% + 1 fő) szavazásukkal nem véglegesítik.
   14. A tisztújító Közgyűlésen a szavazás során először a Szövetség Elnökét, alelnökét, majd a Felügyelő és a Jogi és Etikai Bizottság Elnökét kell megválasztani. Ezt követően kerül sor az Elnökség, a Felügyelő és a Jogi és Etikai Bizottság többi tagjának megválasztására. Megválasztottnak az tekinthető, aki az érvényes szavazatokból legalább 50% + 1 fő szavazatát elnyerte. Szavazategyenlőség esetén az adott tisztséggel kapcsolatos szavazást meg kell ismételni mindaddig, amíg valamely személyt győztesnek lehet kihirdetni.
   15. A tisztújító közgyűlésen megválasztott szövetségi tisztségviselők megbízatása – a saját felmentési kérelem, a haláleset, a tartós akadályoztatás eseteit kivéve – fél évvel az új testületek megválasztó tisztújító közgyűlést követően jár le, a leköszönő és az új testületek együttdolgozása, az ügyek és megkezdett folyamatok akadálytalan átadása érdekében.
   16. A testületi tagok esetében - külön bejelentés nélkül is - tartós akadályoztatásnak kell tekinteni, ha valamely szövetségi tisztségviselő három naptári hónapon keresztül nem vesz részt a szabályszerűen összehívott testületi üléseken.
   17. A Szövetség választott testületeibe – valamely testületi tag felmentése esetén – új tagok behívását (kooptálását) az érintett testület írásbeli határozatával kell kezdeményezni. Az érintett testület Elnökének javaslatára a testület tagjai határoznak arról, hogy a Szövetség tagjai közül adott testület munkaképességének, a vállalt feladatok teljesítésének biztosíthatósága érdekében kit kooptálnak az adott testületbe. Az az így behívott személy részt vehet a testület munkájában, de szavazati és képviseleti joga és tagsága az adott testületben csak a (soron következő vagy rendkívüli) közgyűlés megerősítő döntésével születik.
   18. Az etikai vagy bírósági eljárásban való elmarasztalás, vagy a testületi ülésektől való tartós távollét miatt elnökségi határozatokkal a testületi munkavégzés alól felfüggesztett tag formailag a testület tagja marad, ameddig a Közgyűlés a felfüggesztést el nem fogadja. Az érintettnek átmeneti időben feladatokat nem kell végeznie, a testületi üléseken nincs szavazati joga, a testületet nem képviselheti. A testületi tag végleges felmentése, vagy a tisztségbe való visszahelyezése azonban a Közgyűlés kizárólagos joga. Amennyiben a Közgyűlés a felfüggesztést nem hagyja jóvá, úgy a tisztségviselő jogai helyreállnak.
   19. A Szövetség Elnökét munkájában az Alelnök helyettesíti, illetve a bizottsági elnökök tartós, legalább 3 hónapon túli akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság kezdeményezésére, és az alapszabály egyéb rendelkezéseivel összhangban, helyetteseket kell kijelölni az adott testületek munkájának vezetésére. Az ily módon kijelölt helyettes személyeket, testületi tagokat Megbízott Elnököknek kell tekinteni.
   20. A tartós távollét, vagy etikai vétség miatt elmarasztalt testületi vezető, vagy tag helyére szabályszerűen behívott új tag a behívásának időpontjától a következő Közgyűlésig használhatja értelemszerűen a Megbízott Elnök, vagy az Elnökségi, a Felügyelő Bizottsági, a Jogi és Etikai Bizottsági tag címet.

9.§ Az Elnökség

1. Két Közgyűlés között a Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés által, a szövetség szavazati jogú tagjai közül titkos szavazással, az alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint megválasztott Elnökség, mely a Szövetség döntés-előkészítő és döntéshozó, ugyanakkor végrehajtó-ügyintéző és képviseleti testülete is, amely felelősséggel tartozik a Szövetség alapszabály szerinti, a bevételek által fedezett működtetéséért.
2. Az Elnökség tagjai
   1. Az Elnökség 9 főből áll: Elnök, alelnök, és 7 elnökségi tag. Az Elnökség valamennyi tagja egyenlő jogokat élvez.
   2. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente 8 alkalommal tartja. Az Elnökség akkor határozatképes, ha valamennyi tagját - az Elnökség ülését 7 nappal megelőzően írásban, átvételt igazolhatóan, a napirendi pontok közlésével - meghívták és minimum 5 fő jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
   3. Az Elnök, az Alelnök és az elnökségi tagok (továbbiakban: Elnökség) tartós akadályoztatásuk esetén lemondásukat írásban nyújthatják be az Elnökségnek. Ebben az esetben pótlásukról az alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint kell gondoskodni.
   4. Az egész Elnökség lemondását a közgyűlésnek kell bejelenteni, azonban a lemondott Elnökség ennek minden jogi következményével ügyvivőként funkcionál az új Elnökség Közgyűlés által történő megválasztásáig.
3. Az Elnökség feladatai
   1. Az Elnökség munkáját a Szövetség Közgyűlésének felhatalmazása alapján, az általa készített és a Közgyűlés által elfogadott munkaprogram szerint végzi.
   2. Az Elnökség tagjai megbízásuk ideje alatt kötelesek a Szövetség alapszabályának, más szabályzatainak szellemében és betűje szerint tudásuk, képességeik legjavát nyújtva tevékenykedni a Szövetség céljainak elérése érdekében.
   3. Az Elnökség tagjai - a Közgyűlés és az Elnökség testületi döntéseit figyelembe véve - 4.)b. pontban foglaltak szerint képviselik a Szövetséget harmadik személyek előtt.
   4. Az Elnökség a Szövetség hazai és nemzetközi tekintélyének növeléséért köteles dolgozni.
   5. Az Elnökség állást foglal, illetve ezt kezdeményezi is a pr-szakmát és a szakma művelőit érintő elvi kérdésekben, továbbá a jogszabály- és állásfoglalás-tervezetekkel kapcsolatban.
   6. Az Elnökség feladata a Közgyűlésnek az alapszabályban meghatározottak szerinti előkészítése és összehívása.
   7. Az Elnökség dönt a tagsági viszonnyal kapcsolatos eljárásokban az egyes tagsági formák szerinti alapszabályi rendelkezéseknek megfelelően.
   8. Az Elnökség a jogszabályoknak megfelelően tervezi, irányítja a Szövetség gazdálkodását, benyújtja az éves költségvetést a Közgyűlésnek, felel a beszámoló jelentés, az éves pénzügyi mérleg elkészítéséért és Közgyűlés elé terjesztéséért, az adatszolgáltatás rendjéért, a Szövetség vagyonáért, s azért, hogy a bevételek a Közgyűlés által elfogadott célok elérése érdekében hasznosuljanak.
   9. Az Elnökség kijelöli a Szövetség cégjegyzésére jogosultakat, s meghatározza jogosítványaikat.
   10. Az Elnökség előterjeszti a Közgyűlésnek az éves tagdíj mértékére vonatkozó javaslatot, meghatározza a tagdíjfizetés rendjét.
   11. Az Elnökség dönt az eseti Bizottságok felállításáról és vezetőinek kinevezéséről, tagjainak felkéréséről.
   12. Az Elnökség, az alapszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén kezdeményezheti a választott tisztségviselők visszahívását.
4. Az Elnökség működése
   1. Az Elnökség, s ezen keresztül a Szövetség tevékenységét az Elnök – a Közgyűlés és az Elnökség testületi döntéseit, valamint az Elnökség által elfogadott és az MPRSZ honlapján közzétett ügyrendet figyelembe véve – irányítja.
      Az Elnök munkáltatói jogokat gyakorol a titkárság dolgozói felett, képviseli a Szövetséget a nyilvánosság fórumain, harmadik jogi és természetes személyekkel szemben, valamint a bíróságok és a hatóságok előtt, elnököl az Elnökség ülésein.
   2. Az Elnököt eseti akadályoztatása esetén az Alelnök, vagy az Elnök által erre kijelölt, az érintett üggyel megbízott elnökségi tag vagy Bizottsági elnök helyettesíti, az Alelnököt pedig az Elnökség erre vonatkozó határozatában kijelölt Elnökségi tag.
   3. A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez két képviseleti jogosultsággal rendelkező személy, az Elnök és az Alelnök együttes aláírása szükséges. Az okiratok csak az Elnök, vagy akadályoztatása esetén az Alelnök és az Elnökség által erre feljogosított Elnökségi tag együttes aláírásával hitelesek.
   4. Az Elnököt, az Alelnököt, az Elnökség tagjait és a Bizottsági elnököket a tevékenységük ellátása kapcsán felmerült kiadások után, az Elnökség döntésére, költségtérítés illetheti meg, az elfogadott éves költségvetés keretein belül.
   5. Az Elnökség a Közgyűlés határozataival és az alapszabállyal összhangban lévő munkaprogram alapján dolgozik, amit az Elnök írásos előterjesztésére a Közgyűlés hagy jóvá.
   6. Elnökségi ülést - mely minden esetben nyilvános - szükség szerint, de legalább évente 8 alkalommal kell tartani, továbbá akkor is, ha ezt legalább három Elnökségi tag kéri. Az Elnökségi ülést az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök, az ő akadályoztatása esetén két Elnökségi tag hívja össze.
   7. Az Elnökség határozatképes, amennyiben a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű többségi (minimum 5 fő) szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
   8. Az Elnökségi ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő és a Jogi és Etikai Bizottság képviselőjét.
   9. törölve
   10. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a határozatokat az MPRSZ honlapján (www.mprsz.hu) 14 napon belül közzé kell tenni.
5. Az Elnökség határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont („közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.”) szerint] a határozat alapján:
   • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
   • bármilyen más előnyben részesül,
   • illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

   Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

6. Az Elnök feladatai, jogai és kötelezettségei
   1. az MPRSZ operatív működésének irányítása;
   2. az MPRSZ képviselete;
   3. az Elnökség üléseinek összehívása, napirendi pontjainak meghatározása és levezetése;
   4. a társszakmai szervezetekkel és szövetségekkel történő kapcsolattartás és együttműködés;
   5. a Szövetség munkavállalói felett a munkáltatói jogok gyakorlása;
   6. utalványozási jog gyakorlása az alelnökkel együttesen;
   7. a Közgyűlés, és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartásának vezetése;
   8. minden olyan ügy, amit az Alapszabály, vagy Közgyűlési határozat az Elnök feladatkörébe utal.

10.§ A Felügyelő Bizottság

1. A Felügyelő Bizottság a Szövetség alapszabály szerinti működésének, gazdálkodásának és pénzkezelésének ellenőrzésére és felügyeletére hivatott szerv.
2. A Felügyelő Bizottság tagjai, kapcsolata a tagsággal, a testületekkel
   1. A felügyelő Bizottság a Közgyűlés által a Szövetség szavazati jogú tagjai közül titkos szavazással, az alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint megválasztott három személyből, ezen belül egy Elnökből és két tagból áll.
   2. A Felügyelő Bizottság munkáját a Szövetség minden tagja köteles támogatni.
   3. A Felügyelő Bizottság bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet a választott testületek ülésein.
   4. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt más Szövetségi tisztséget nem viselhetnek.
3. A Felügyelő Bizottság feladata
   1. a Szövetség szerveinek és tisztségviselőinek alapszabály szerinti működésének és a közgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzése;
   2. a Szövetség vagyonának és a bevételek felhasználásának ellenőrzése és felügyelete;
   3. minden gazdasági év végén a zárómérleg, a gazdasági ügyvitel, a pénz- és vagyonkezelés, valamint az ezekre vonatkozó könyvelés, iratok részletes – szükség esetén szakértő bevonásával történő – megvizsgálása, a vizsgálat eredményéről az Elnökség tájékoztatása, a Közgyűlésnek szóló beszámoló;
   4. szükség szerint célvizsgálat kezdeményezése és lefolytatása;
   5. az általa észlelt minden szabálytalanságról az Elnökség, illetve a Közgyűlés tájékoztatása;
   6. a Szövetség működésével, gazdálkodásával vagy alapszabály szerinti működésével kapcsolatos, a tagság részéről kapott indítványok kivizsgálása;
   7. a Szövetség pénzügyi helyzetének mindenkori állapotáról a tagság igény szerinti tájékoztatása;
   8. az alapszabályban meghatározott feltételek mellett Közgyűlés összehívásának kezdeményezése, összehívása.
4. A Felügyelő Bizottság működése és jogosítványai
   A Felügyelő Bizottság
   1. ügyrendjét, működésének szabályait maga állapítja meg és teszi közzé a MPRSZ honlapján;
   2. akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van;
   3. határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt;
   4. minden évben legalább egy alkalommal jelentést tesz munkájáról a Közgyűlésnek;
   5. vétó joggal rendelkezik az Elnök, az Elnökség vagy a Szövetség bármely más választott, illetve ad hoc testületének tevékenységével, működésével és döntéseivel kapcsolatban, amennyiben azok a Szövetség alapszabályát sértik, és/vagy a Szövetség vagyonvesztését vagy veszteséges pénzügyi működését eredményezhetik.
   6. működéséért – az alapszabály előírásainak figyelembe vétele mellett – a Közgyűlésnek felel.
5. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
   1. a Szövetség elnöke vagy az Elnökség tagja,
   2. a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
   3. a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
   4. a fentebb meghatározott személyek hozzátartozója.

11.§ A Jogi és Etikai Bizottság

1. A Jogi és Etikai Bizottság célja a Szövetség szabályszerű működésének, a pr-tevékenység jogszerű művelésének elősegítése a vonatkozó jogszabályok és a public relations Etikai Kódex alapján, továbbá a pr-szakma jogi szabályozásának fejlesztése és a vonatkozó kodifikációs munkákban történő aktív részvétel.
2. A Jogi és Etikai Bizottság tagjai, kapcsolata a tagsággal, a testületekkel, a társszakmákkal és a jogalkotókkal
   1. A Jogi és Etikai Bizottság a Közgyűlés által a Szövetség szavazati jogú tagjai közül titkos szavazással, az alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint megválasztott 5 személyből, ezen belül 1 Elnökből és 4 tagból áll.
   2. A Jogi és Etikai Bizottság a tagsággal és a Szövetség testületeivel, a társszakmák Jogi és Etikai Bizottságaival az együttműködés, a nyitottság, a körültekintő megfontoltság elveire való támaszkodás jegyében végzi tevékenységét.
   3. A Jogi és Etikai Bizottság bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet a választott testületek ülésein.
   4. A Jogi és Etikai Bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt más Szövetségi tisztséget nem viselhetnek.
3. A Jogi és Etikai Bizottság feladata
   1. a pr-szakmában folyó munkavégzés általános Etikai kérdéseinek vizsgálata;
   2. kapcsolattartás a jogalkotó és jogalkalmazó szervekkel a pr-szakmai szabályok hatékonyabb érvényesítése érdekében;
   3. a szakterület új jelenségeivel kapcsolatos Etikai kérdések elemzése;
   4. a fentiekkel kapcsolatban nyilvános állásfoglalások, ajánlások kezdeményezése;
   5. beadványok, felkérések alapján a Szövetség tagjainak ügyeiben Etikai vonatkozású vizsgálatok elvégzése;
   6. a tagsági viszonyt, a tisztségviselők megbízását érintő Etikai ügyekben javaslattétel az Elnökségnek.
   7. a Szövetség Fegyelmi szabályzatának megalkotása, mely tartalmazza a fegyelmi vétségeket, a kizárási okokat, és a fegyelmi eljárás rendjét is.
   8. a Szövetség választott tisztségviselőit és tagjait érintő fegyelmi eljárások lefolytatása, és javaslattétel az Elnökségnek a fegyelmi határozatokban.
4. A Jogi és Etikai Bizottság működése
   A Jogi és Etikai Bizottság
   1. ügyrendjét, működésének szabályait maga állapítja meg és teszi közzé az MPRSZ honlapján;
   2. egyrészt saját ülésein hoz határozatokat, másrészt kiemelt fontosságú jogi, etikai és fegyelmi kérdésekben alkalmi konzultációs testületet állít fel, illetve lehetőség szerint, szakértők bevonásával alakítja ki javaslatait, végleges állásfoglalásait;
   3. az alapszabály, illetve az Etikai kódex előírásainak figyelembe vételével határozatokat hoz a neki címzett beadványokról, illetve elvi ajánlásokat fogalmaz meg az éves munkatervében szereplő témakörökben;
   4. akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább három jelen van;
   5. a beadványokkal kapcsolatos határozatait egyszerű szótöbbséggel, a beérkezéstől számított 30 napon belül hozza meg, amit egyszer 30 nappal meghosszabbíthat, ha az adott ügy jelentősége ezt indokolja;
   6. a Szövetségi tagok, tisztségviselők tagsági viszonyát, illetve választott tisztségviselői megbízatását felfüggesztését, vagy megszüntetését érintő beadványokkal, esetekkel kapcsolatban az Elnökségnek tesz javaslatot;
   7. elvi állásfoglalásokat a Szövetség Elnökségének előzetes tájékoztatása mellett, az Elnökség felhatalmazása alapján hoz nyilvánosságra;
   8. határozathozatalkor, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt;
   9. munkájához szakértők közreműködését veheti igénybe;
   10. minden évben legalább 1 alkalommal jelentést tesz a Közgyűlésnek;
   11. esetenként közös Bizottságot hozhat létre más szakmai szervezetek Etikai Bizottságával, illetve szakértő szervezetekkel az Elnökséggel való előzetes egyeztetés, és erre irányuló Elnökségi felhatalmazás alapján;
   12. működéséért – az alapszabály előírásainak figyelembe vétele mellett – a Közgyűlésnek felel.

12.§ Állandó és ideiglenes Bizottságok

1. Az Elnökség meghatározott feladat megoldására állandó és ideiglenes Bizottságot hozhat létre, amelynek működési szabályait, beszámoltatásának módját, az alapszabállyal összhangban maga határozza meg.

13.§ Végrehajtó szervezet

1. Az MPRSZ végrehajtó szervezete a titkárság. Feladata az Elnökség munkájának segítése és döntéseinek végrehajtása.
2. A titkárság tagjai munkájukért fizetést kapnak. A titkárság alkalmazottai fölött az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat, ő irányítja tevékenységüket.
3. A titkárság kijelölt tagjai állandó meghívottai az Elnökség üléseinek, amennyiben az Elnök vagy Elnökség az ülés során erről másként nem dönt.
4. A Szövetség alkalmazottai nem tölthetnek be választott tisztséget.

14.§ A tisztségviselők

1. Az MPRSZ tisztségviselői:
   • Elnök,
   • Alelnök
   • Elnökségi tag,
   • Felügyelő Bizottság Elnöke,
   • Felügyelő Bizottsági tag,
   • Jogi és Etikai Bizottság Elnöke,
   • Jogi és Etikai Bizottsági tag,
   • Állandó és ideiglenes bizottsági tagok.
2. Az MPRSZ ügyintézője és képviseleti szervének tagja, azaz tisztségviselője bármely cselekvőképes természetes személy tagja lehet, vagy a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag képviseletében eljáró cselekvőképes személy megválasztható, aki magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár, de letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, mindkét esetben csak akkor, ha a közügyek gyakorlásától nincsen eltiltva.
3. A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az MPRSZ érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. A jogszabályok, az Alapszabály, illetve az MPRSZ szervei által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Szövetségnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
4. Megszűnik a tisztségviselő megbízatása:
   • a megbízás időtartamának lejártával;
   • visszahívással;
   • törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével;
   • lemondással;
   • elhalálozással.
5. A tisztségviselő visszahívható, ha:
   • eljárásával, munkájával vagy magatartásával az MPRSZ jó hírnevét sérti;
   • olyan erkölcstelen életmódot folytat, amely méltatlanná teszi a Szövetség tisztségére;
   • az MPRSZ működésének szándékos akadályozása, nehezítése, ellehetetlenítése esetén;
   • ha az Alapszabályban, vagy jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, tisztségéből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti;
   • tisztsége ellátásában 3 hónapot meghaladó időtartamra akadályoztatva van.
   1. A tisztségviselő visszahívására vonatkozó eljárás lefolytatására a 8.§ 3.) pont „q” bekezdésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
   2. A visszahívást legalább három tag vagy a Felügyelő Bizottság írásban kezdeményezheti az Elnökségénél.
   3. A tisztségviselő visszahívását helybenhagyó Közgyűlés összehívására, határozatképességére, a megismételt Közgyűlésre és a szavazásra egyebekben az általános szabályok vonatkoznak. Az Elnök visszahívására irányuló indítványozás esetén rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, és annak általános szabályai a mérvadóak és követendőek.
   4. A Közgyűlésre az érintett tisztségviselőt írásban kell meghívni, ajánlott postai küldemény útján, és a meghívóhoz mellékelni kell a visszahívásról szóló írásos előterjesztés másolatát is.
6. A Közgyűlésen fegyelmi biztosként – az Elnökség által – az Elnökség tagjai közül egyszerű többséggel megválasztott tag jár el, előadva, hogy miért indokolt a tisztségviselő visszahívása, és előterjeszti a jogsértést, vagy a visszahívási okot alátámasztó bizonyítékokat is. A visszahívásra okot adó körülmények vizsgálata a Közgyűlésen történik.
   1. Az érintett tisztségviselő számára lehetőséget kell biztosítani, hogy védekezését érdemben előadhassa, vétlenségét igazolja, és ennek érdekében bármely törvényes eszközt igénybe vehessen.
   2. A határozatképesség számításánál és a szavazásnál az eljárás alá vont tisztségviselőt a határozatképtelenség és a szavazás eredményessége tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.
   3. A Közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel határozatot hoz, mellyel a Szövetség tisztségviselőt visszahívja, vagy a visszahívásra irányuló kérelmet elutasítja. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozatot a Közgyűlésen szóban ki kell hirdetni, és azt röviden indokolni kell. A határozatot 15 napon belül írásban is, az Elnök által készítendő részletes indokolással ellátva meg kell küldeni az érintett tisztségviselőnek, valamint a visszahívást kezdeményezőknek.
   4. Amennyiben az érintett tisztségviselő, a kizárt tisztségviselő, vagy az indítványozó tagok valamelyike a Közgyűlés határozatát törvénysértőnek tartja, a közléstől számított 30 napon belül a Megyei Bíróságon vagy a Fővárosi Bíróságon megtámadhatja, a megtámadásnak a végrehajtásra nézve nincs halasztó hatálya. A határozat az eljárás alá vont tisztségviselővel szemben, valamint az indítványozó tagokkal szemben az írásos kézbesítéssel minősül közöltnek.
7. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
8. A tisztségviselők jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.
9. Más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője (Elnökségének, illetve Felügyelő Bizottságának tagja) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
   A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IV. fejezet: Az MPRSZ gazdasági és pénzügyei

15.§ Bevételek, költségek kezelése

1. A Szövetség bevétele tagdíjakból, valamint egyéb, a közös célt szolgáló bevételekből és támogatásokból képződik.
2. A Szövetség anyagi eszközeit az alapszabály által meghatározott tevékenység pénzügyi kiadásainak fedezetére, titkárságának működtetésére, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges költségek fedezetére használja fel.
3. A Szövetség pénzügyi és számviteli rendjének a jogszabályok és a Közgyűlés által meghatározott keretek szerinti betartásáért, a gazdasági beszámolók elkészítésért az Elnök a felelős, aki munkájának szakszerű végzéséhez megfelelő szakértőt, könyvelőt von be, támaszkodik a Felügyelő Bizottságra, s a Felügyelő Bizottsággal egyetemben beszámolási kötelezettséggel tartozik az Elnökségnek és a Közgyűlésnek.
4. A költségtérítés szabályait az Elnökség ügyrendjében kell meghatározni figyelemmel arra, hogy a költségek kizárólag a Szövetség működését szolgálhatják.
5. Az egymást követő Elnökségek kötelesek teljes leltárt (anyagiak és a dokumentáció) és pontos vagyonnyilvántartást, kimutatást kötelesek átadni a soron következő választott testületnek. Az átadást-átvételt a leköszönő és az újonnan megválasztott Felügyelő Bizottságok együttesen felügyelik.
6. A Szövetség gazdálkodásában a vagyonvesztés és a negatív eredmény elfogadhatatlan, és ezek bármelyike fegyelmi eljárást és az okokat feltáró vizsgálatot von maga után, melynek eredményét nyilvánossá kell tenni.

16.§ A tagdíj

1. A Szövetség tagjai – a tiszteletbeli és az örökös tagok kivételével – tagdíjfizetéssel járulnak hozzá a költségekhez.
2. A tagság különböző formáihoz kapcsolódó tagdíjak mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg.
3. A tagnak a saját befizetésével kapcsolatos információkat soron kívül meg kell adni. Egyébként a tagdíjfizetés tényére, időpontjára vonatkozó adatok, valamint a nyilvántartások nem nyilvánosak, azokba a titkárság munkatársain kívül csak az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai jogosultak betekinteni.
4. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az MPRSZ tagdíjfizetési szabályait (fizetési határidők, fizetési módok, engedmények stb.) az Elnökség határozza meg, és a Szövetség Közgyűlése hagyja jóvá.

V. fejezet: Az egyesület nyilvántartási, nyilvánossági szabályai

17.§

A Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Jogi és Etikai Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a jelenlévőket, az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, határozatokat és a határozatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazatástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Jogi és Etikai Bizottság esetében annak hitelesítésre felhatalmazott 1 tagja, Közgyűlés esetén az Elnök és a Közgyűlés által nyílt szavazással, egyszerű többséggel erre megválasztott két hitelesítő tag.

18.§

Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. A nyilvántartásból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható kell legyen.

A Felügyelő Bizottság és a Jogi és Etikai Bizottság döntéseinek nyilvántartásáról azok Elnöke gondoskodik.

19.§

Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 3 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

1. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 15 napon belül közleményként a saját honlapján nyilvánosságra hozni ennek tényét.
2. A Közgyűlési, az Elnökségi, a Felügyelő Bizottsági és a Jogi és Etikai Bizottsági döntéseket a meghozatalukat követő 14 napon belül az Egyesület saját honlapján is nyilvánosságra kell hozni.

20.§

Az Elnökség jogosult valamely tagot, vagy a tag képviseletében eljáró személyt, illetve kívülálló személyt pénztáro¬si teendők ellátásával megbízni. A pénztáros nem tisztségviselő. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

21.§

Az Egyesület akár a tagok, vagy a tagok képviseletében eljáró személyek közül, akár kívülálló, kellő szakértelemmel rendelkező könyvelőt foglalkoztat, akit az Elnökség bíz meg. A könyvelő nem tisztségviselő. A könyvelő részére díjazás állapítható meg.

22.§

Az MPRSZ közhasznúsági jelentését, beszámolóit, jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, valamint az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján nyilvánosságra hozza.

23.§

Az MPRSZ működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével.

1. Az Elnök köteles gondoskodni az MPRSZ működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
2. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
3. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
4. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

VI. Fejezet: A Szövetség közhasznú jogállásával kapcsolatos külön szabályok

24. § A Szövetség által végzett közhasznú tevékenység

A Szövetség céljainak megvalósítása során az 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban Khtv.) 26. § c) pontjában meghatározott, alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

• 3. tudományos tevékenység, kutatás,
• 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

25. §

A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

26. §

A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, és a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

27. §

A Szövetség Közgyűlése a tisztségviselők megválasztásánál a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 8. és 9. §-ában foglalt szabályok figyelembe vételével jár el

VII. fejezet: Vegyes rendelkezések

28.§ A Szövetség megszűnése

1. A Szövetség megszűnik, ha a Közgyűlés a Szövetség feloszlásáról vagy más egyesülettel való egyesüléséről dönt; vagy az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
2. A megszüntető határozat intézkedik a Szövetség vagyonának rendeltetéséről is.
3. A Szövetség Elnöke a megszűnés esetén köteles eljárni a nyilvántartást vezető Bíróságnál az egyesület nyilvántartásból törlése céljából, a Közgyűlési döntésről szóló határozat csatolásával.

29.§ Ügyrend

1. A Szövetség és testületeinek részletes szabályait az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Jogi és Etikai Bizottság ügyrendjei tartalmazzák.
2. Az ügyrendnek az alapszabály elfogadása (módosítása) után 60 nappal történő elkészítéséről és az MPRSZ honlapján való közzétételéről az adott testület Elnökei 14 napon belül kötelesek gondoskodni.

30.§ Hatályba lépés

Jelen alapszabályt az MPRSZ közgyűlése 2009. május 22-én és 2009. december 16-án módosította és elfogadta, valamint 2009. december 16-án egységes szerkezetbe foglalta. Az itt nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv VI. fejezetének vonatkozó előírásai az irányadók.

Budapest, 2009. december 16.