Szakmai program

 

A Magyar Public Relations Szövetség

hosszú távú szakmai programja

(1991.)

 

1. A public relations szakmaként történő elismertetése


A szakma hivatalos elismertetése többirányú és összetett feladatkör. A programnak ki kell terjednie:

  • a pr-nek a TEAOR jegyzékbe történő önálló szerepeltetésére,
  • a pr-nek a minősítő besorolásokban és szakmai végzettségek között önállóan történő megkülönböztetésére, azaz: mind a reklám-propagandista, mind az újságíró-sajtóreferens munkakör és beosztás meghatározásokról, kategóriákról történő leválasztására.
  • a pr-nek a munkadíjak és honoráriumok terén, a besorolási nomenklatúrákban történő önálló és kiemelt szerepeltetésére, illetve ennek kívánatos gyakorlatára,
  • a szakmai képzés és továbbképzés minősítésének gyakorlatára, a pr önálló kezelésével, megkülönböztetésével.

A program megvalósítása során a Szövetségnek kezdeményeznie kell a folyamatokat, illetve változásokat:

  • a Munkaügyi Minisztérium,
  • a Pénzügyminisztérium,
  • valamennyi szakminisztérium és hatósági jogkörrel ellátott testület/szervezet felé.



2. A szakmai tájékoztatás programja


Kétirányú tevékenység értendő alatta: a szakmán és a Szövetségen belüli, valamint a szakmán és a Szövetségen kívüli folyamatos tájékoztató tevékenység.

A Szövetségen belüli tájékoztató tevékenység formái és csatornái:

  • az IPRA Bulletin-ének az IPRA engedélye szerinti meghonosításával, a tagság számára díjmentesen terjesztve,
  • névre szóló levelezési anyagok,
  • a Szövetségen belüli Tagozatok és Szakbizottságok megalakításával és munkájuk beindításával.

A Szövetségen kívüli tájékoztató tevékenység részben a

  • szerződések, együttműködési megállapodások stb. formájában, részben pedig
  • önálló pr-szakfolyóirat hazai kiadásával, és
  • folyamatos és lehetőségek szerinti tömegkommunikációs szereplésekkel: a „pr-pr-jével”
    valósulhat meg.

A szakmára vonatkozó hírek és a szakmai információk áramoltatása a Szövetség minden tagjának – tájékozottságuk és szakmai fejlődésünk miatt – alapvető joga és érdeke, továbbá nagy jelentőségű a Szövetség hazai presztízsének és a szakma elismertetésének szempontjából is.


3. A szakmai gyakorlat fejlesztésének programja

 

a) Összetett tevékenység és feladatkör. Egyrészről jelentenie kell a vállalati, a szervezetek vezetési és vezetői (management), a különböző hatóságok és intézmények vezetői számára a Szövetség által kidolgozott és terjesztett

  • ajánlások és
  • állásfoglalások

rendszerét, amelyek a szakmai fejlődés, a közérdek érvényesítése, valamint a szervezetek hatékonyságának növelése érdekében elvi és tanácsadói szinten és tartalommal konkretizálhatók. Ezek kiadására sor kerülhet a Szakbizottságokban és a Tagozatokban folyó munka, a cég, illetve iparági (szektor) helyzetelemzések eredményeként, valamint a különböző szintű kutatómunkák, felmérések és vizsgálatok konkretizálható szakmai tapasztalatainak, a szükséges fejlesztések irányainak és területeinek feltárásával.

b) A szakmai gyakorlat fejlesztésének alapját a valós helyzet feltárása, a problémák és funkcióbeli (mind pr és mind management értelmében) zavarok tisztázása képezi. E nélkül szinte elképzelhetetlen a fejlesztés irányainak és tartalmának kidolgozása, a fejlesztés alternatíváinak felvázolása.

Ennek érdekében a szövetség szakmai kutató tevékenységet kezdeményez, illetve lehetőségeihez mérten finanszíroz, az együttműködésre és a kutatások szervezésére, kivitelezésére kész, vagy erre vállalkozó oktatási és/vagy kutatóintézetekkel. Természetesen a kutatási projektek sikeréhez a Szövetség valamennyi tagja hozzájárulhat, sőt egyéni részvételük a célok szempontjából kívánatos is.

A kutatási eredmények folyamatosan tájékoztatásra kerülnek, és objektív alapját képezhetik a fejlesztést célzó szakmai ajánlások és állásfoglalások rendszerének.

c) A szakmai gyakorlat fejlesztésének lényeges feltételét képezi a szakoktatás különböző szintű beindítása.

Meg kell teremteni a közép- és felsőfokú oktatás és szakmai továbbképzés rendszerét és bázisait. Biztosítani kell a folyamatos szakember nevelés és utánpótlás feltételeit.

Ennek érdekében a képzés és a továbbképzés európai (vagy inkább: nemzetközi) kompatibilitása miatt szükséges az egyeztetés és koordináció az IPRA már működő képzési formáival és azok normatíváival. Az egyeztetésnek szükségszerűen ki kell terjednie a tematikákra, tananyagokra és végbizonyítvány- vagy diplomaminősítésekre is.

A képzés és továbbképzés terén a Szövetségnek együttműködést kell kialakítania a hazai felsőoktatás és szakember-továbbképzés fórumaival.

d) A szakképzésre építve folyamatosan ki kell alakítani a szakértői minősítések rendszerét és a public relations szakterületén is el kell ismertetni és meg kell különböztetni a magas fokú pr-szaktudást.

A Szövetségnek teljes tevékenységével képviselnie kell, és oda kell hatnia, hogy a Szövetség tagjai minőségileg magas színvonalú és kifogástalan munkát végezzenek, és végeztessenek, valamint erkölcsi és anyagi megbecsülésük, munkájuk jelentőségével arányos legyen. A Szövetségen belüli Szakbizottságoknak és Tagozatoknak a tagság egyéni munkáját és személyes szakmai fejlődését figyelemmel kísérő fórumokká kell válniuk.

A Szövetségnek ki kell dolgoznia a szakértői minősítések rendszerét, követelményeit és feltételeit.

e) A szakmai gyakorlat fejlesztésének jelentős eszköze lehet, s éppen ezért a Szövetségnek ki kell alakítania a szaktanácsadás szervezett és operatív rendszerét. A tanácsadást, mint szolgáltatást, a Szövetség tagjai számára magától értetődő módon biztosítani kell, azonban el kell érni, hogy ez a Szövetség tagságán kívül is ismert és elismert, igényelt és használt pr-szakmai lehetőség legyen.


Elfogadta a Magyar Public Relations Szövetség 2. Közgyűlése.


Budapest, 1991. február